Címkék: inpress szeged temesvár múzeum
Egy könyv két ország múzeumai közt
2010-05-08
Az Észak-Bánságban ásatásokat végzõ Kisléghi Nagy Gyula évtizedeken át felfedezetlen régészeti naplóját ismerhetik meg az érdeklõdõk abból a szegedi Móra Ferenc és a temesvári Bánát múzeum gondozásában, Lõrinczy Gábor, a Móra-múzeum régészének szerkesztésében megjelent kötetbõl, amelyet Szegeden mutattak be.
Kisléghi Nagy Gyula 1861-ben született. Agronómusi és jogász diplomát szerzett és egy nagyteremiai birtok fõintézõjeként dolgozott. Érdeklõdése 1892-93 tájékán fordult a régészet felé. Bár nem volt képzett archeológus, szoros kapcsolatot ápolt a kor számos szaktekintélyével, például Hampel Józseffel, a magyar régészet akkori legnagyobb személyiségével.
Ásatásait fõként az Észak-Bánságban végezte, Óbesenyõ, Nagyteremia, Németkomlós és Pusztavizesda környékén. A feltárásokról Kisléghi Nagy Gyula nagyon pontos leírásokat és sok esetben jegyzetrajzokat készített, s a leletek rendszerezése mellett antropológiai és archeozoológiai vizsgálatokat is végzett. Gyûjteményének egy részét még a XIX. század végén a Bánát múzeum elõdjére hagyta, de az általa feltárt tárgyak közül egy arany- és ezüstleletekben gazdag szarmatakori sír még élete során a Magyar Nemzeti Múzeumba került.
A kutató 1917 körül hunyt el, halának pontos helye és idõpontja azonban nem ismert. Gyûjteménye kalandos úton, özvegyének hitelezõitõl került a Bánát múzeumba, ahol az anyag egy részét már feldolgozták, a leletanyag nagy része azonban máig feldolgozatlan, ebben a munkában azonban komoly segítséget jelenthetnek Kisléghi Nagy Gyula rendkívül precíz leírásai.
Maga a régészeti napló 1985-ben az örökösöktõl került a közgyûjteménybe más archeológiai feljegyzésekkel egyetemben. A bõrkötéses napló azonban hosszú ideig a raktárpolcokon pihent, és csak a közelmúltban kezdték feldolgozni. Sajnos a kötet csak 1909-ig tartalmaz feljegyzéseket, így a kutatók Kisléghi Nagy Gyula életének utolsó éveiben végzett ásatásairól kevesebb adattal rendelkeznek.
“Ez nem bestseller” – fogalmazott Zakar Péter történész, a Csongrád Megyei Közgyûlés alelnöke. Mint elmondta, aki belelapoz a naplóba, képet kaphat arról, hogy miként mûködött a századfordulón a tudományos élet, hiszen a szerzõ az idõ elteltével egyre elmélyültebb, szakmailag is egyre pontosabb munkát végzett. Hozzátette: e dokumentum az értékmegõrzésnek is egy sajátos dokumentuma.
Zombori István, a Móra Ferenc Múzeum fõigazgatója a könyvbemutatón elmondta, hogy a temesvári és a szegedi közgyûjtemény további együttmûködést – így például a két múzeum anyagából közös kiállítást – is tervez. Jelenleg egy, a régió ipartörténetérõl született román nyelvû kötet magyar fordításának megjelentetésén dolgoznak. Az igazgató hozzátette: a két múzeum közötti jó kapcsolatot segíti egyrészt az, hogy Románia is az Európai Unió tagja, másrészt pedig az, hogy a két megye vezetése között is nagyon jó a kapcsolat.
(SZEGEDma)
Címkék: inpress szeged temesvár múzeum
